El jön értem!

24. rész.

Már mély álomban voltam, amikor újra megjelent előttem az az alak.
Egy sötét szobában álltam és mozdulni sem tudtam. Ő pedig csak közeledett felém. Már csak 2 lépés választotta el tőlem és ekkor megláttam arcát is. Megdöbbenve néztem rá mert ő az apám. Furcsa tekintete engem méregetett. Talán meg kellett volna nyugodnom, hogy csak ő az de nem tudtam csillapodni. Szemei baljósan figyeltek és arca veszélyesnek tűnt.
- Félsz tőlem?- kérdezte és mivel nem tudtam megszólalni csak kicsiket bólintottam.
- Akkor jó mert van okod rá.- gonosz és elvetemült mosoly ült ki arcára amivel csak még jobban megrémisztett. Nem tudtam mire vélni látogatását így hát hosszas hallgatás után rákérdeztem.
- Miért jöttél?- meglepte kérdésem de gyorsan reagált rá.
- Csak annyit mondhatok, hogy hamarosan eljövök érted.- nem akartam hinni füleimnek.
- Alex....Alex!- hallottam egy másik hangot. Egy megnyugtató hangot ami most idegesen csengett. Justin hangja volt. Körbe néztem de sehol nem láttam őt.
- Alex kelj fel.- kiabálta mire kinyitottam szemeimet és zihálva könnyel teli szemekkel ültem fel hirtelen.
- Jaj Justin!- borultam nyakába.
- Mi a baj?- kérdezte és eltolt magától, hogy szemembe nézhessen.
- Az apám...el fog jönni értem.- válaszoltam és torkomat még mindig a sírás fojtogatta.
- Csss.- húzott újra magához és hajamat kezdte el simogatni.- ez csak egy rossz álom volt.
Tudom, hogy igaza van de minden olyan valóságosnak tűnt. Justinhoz bújva próbáltam vissza aludni ugyanis még csak hajnali 2 volt de amint be csuktam szemeimet újra előjöttek előző álmom rémképei.
Nem bírtam aludni ezért kibújtam szerelmem öleléséből és a konyhába indultam egy pohár vízért. Miután ki töltöttem magamnak leültem és gondolkozóba estem. Mit értett az alatt, hogy eljön értem? És miért volt ilyen ellenséges? Míg élt mindig szeretettel gondoltam rá és boldogan éltünk.
Megittam poharam tartalmát és vissza mentem a szobába ahol Justin édesen szunyókált.

**

Reggel vagyis már hajnalban fent voltam. 6 órakor muszáj volt felkelnem pedig elég keveset aludtam az éjszaka. Kimentem a fürdőbe, hogy megmossam az arcom és mikor megláttam magam a tükörbe elborzadtam a látványtól.
Sötét foltok tarkították arcomat szemem alatt és arcom látványosan nyúzott volt.
Felöltöztem és a nappaliba ültem ki laptopommal. Utána kellett néznem az álmomnak. Amíg nem tudom mi is van a háttérben nem leszek nyugodt.
Böngészve a természetfeletti oldalakat, egy igen érdekes cikkre bukkantam.
Azt írta, hogy halott rokonok ismerősök nem csak álmunkban jöhetnek el hozzánk. Ha meglátogatnak minket az valamilyen célból van. És még azt írta, hogy jobb az ilyen esetekkel egy szakemberhez fordulni.
Ledöbbenve olvastam minden sort és eszembe jutott a tegnap esti eset is.
Ha nem csak álmomban jöhet el, akkor valószínű, hogy őt láthattam az udvaron is. Belemélyedve a cikk további részébe két kezet éreztem meg vállamon. Eléggé megijedtem és gyorsan hátra fordulva megláttam, hogy csak Justin az álmos fejjel.
- Miért keltél fel?- kérdeztem tőle.
- Csak mert észre vettem, hogy nem vagy mellettem.- hajolt közelebb és egy csókot nyomott a számra.- és mit olvasol?- bökött fejével a képernyő felé.
- Semmit! Nem érdekes.- csaptam le erősen a laptopot. Nem akartam, hogy tudjon erről az egészről. Tudom, hogy szeret és, hogy mindenben támogat de ezt nem hiszem, hogy megértené.
- Biztos nem akarod elmondani?- kérdezte és gyanakvóan vonta fel szemöldökét.
- Tényleg semmiség. Nyugi!- erőltettem magamra egy mosolyt.
- Ha te mondod. És mit szeretnél ma csinálni?- váltott témát.
- Nekem lenne egy kis dolgom de délután csinálhatunk valamit.
- Milyen dolgod van?- kérdezte és nem akartam neki elmondani de már hazudni sem szerettem volna.
- Csak egy kis elintézni való. Gyorsan megjárom.- hadartam el de láttam, hogy nyugtalanítja kijelentésem.
- Miért vagy ilyen titokzatos? Tudod, hogy nekem bármit elmondhatsz. Az előbbi kérdésemre se kaptam konkrét választ és most is csak ködösítesz.- mondta kicsit mérgesen.
- Meg kell értened, hogy nem akarom el mondani. Ez csak az én dolgom. Nekem kell megoldanom.- válaszoltam neki és láthatóan rosszul esett mondandóm neki.
Nem válaszolt csak elviharzott mellőlem és vissza ment az emeletre.
Fájt, hogy megbántottam de most kisebb gondom is nagyobb ennél. Jobb neki ha nem tud semmiről.
Kerestem az a neten egy látót és gyorsan papírt és tollat ragadva leírtam a címet és a telefon számot.
Már 9 óra volt így Alison is megjelent Justin tegnap esti művével az arcán amin akaratlanul is elnevettem magam. Mérgesen nézett rám ezért abba hagytam.
- Jó reggelt.- köszönt és arcát kezdte el törölgetni egy vizes törölközővel.
- Neked is.- vettem fel kabátomat és cipőmet, majd indultam a látóhoz de Alison megállított az ajtóban.
- Hova mész ilyen korán?- nézett rám értetlenül.
- Csak van egy kis dolgom. Nem soká jövök.- válaszát meg nem várva csaptam be magam mögött az ajtót és fogtam magamnak egy taxit.

* Justin szemszöge

Miután vissza mentem az emeletre már nem bírtam vissza aludni. Kattogott az agyam, hogy mi lehet az amit Alex el titkol előlem.
Nem értettem egyáltalán miért is titkolózik előttem mivel velem bármit megbeszélhet. Hacsak nem egy másik pasi van a dologban. De miért csalna? Hisz én úgy látom szeret. Vagy mégsem? Már én sem tudom de ki kell derítenem.
Gyorsan leszaladtam a földszintre de csak Alison találtam ott, aki nem mellesleg szúrós tekintettel nézett rám.
Gondoltam miért " haragszik " de most nem igazán izgatott.
- Szia Alex merre van?- kérdeztem tőle és sürgetően néztem rá.
- Épp az előbb ment el mert azt mondta van valami dolga.
- Nem mondta, hogy mi?- kezdtem egyre idegesebb lenni.
- Bocsi de nem!- mondta és a konyha felé indult.
Most már tényleg eléggé aggódtam mert ha már a testvérének se mondd semmit akkor vagy tényleg megcsal vagy pedig nagy baj lehet....