Fellépés!

5. rész.

Bocsi, hogy ide is csak most hozom de itt is elmondom, hogy dolgom volt. Mindig igyekezni fogok a részekkel ha tudok de cserébe kérek mindenkit, hogy egy-egy kommentárral tiszteljen meg. Akik eddig kinyilvánították a véleményüket azoknak köszönöm.:))

- Nem nem nem! Igazából egy szívességet szeretnék tőled kérni.- kíváncsian lestem.- a helyzet az, hogy.....

- Azt szeretném kérni, hogy babysitterkedj! Tudod, Justinnak el kell utaznia 1 hétre egy fellépés miatt Franciaországba és én meg az apja is vele tartunk. Viszont nekem van még egy kisfiam és egy kislányom is. Őket is elvinnénk de nem bírnák még ezt a hosszú utat és ott túl nagy lesz a felhajtás is. Ezért szeretném ha egy hétig a takarítás mellett vigyáznál is rájuk. Persze az eddigi fizetésed duplájáért.- hadarta el Pattie gyorsan kérését és én csak döbbent arccal figyeltem minden szavát. 
- Köszönöm a lehetőséget! Elvállalom!- mosolyogtam rá.
- Én köszönöm Alex és a részleteket pedig ha holnap jössz elmondom.- elköszöntünk egymástól majd beült kocsijába és elhajtott.
2 dolog miatt is örültem. 1: egy hétig nyugtom lesz és nem piszkál majd Justin. 2: dupla annyit fogok keresni mint eddig.
Bár az iskolából hiányozni fogok most ez sem számít. Egy olyan lánynak mint én fontosabb a megélhetés.
Mivel elég későre járt úgy döntöttem lefekszem aludni. Csakhogy ez nem ment olyan könnyen. Órákig forgolódtam ágyamban, pedig rám ez nem jellemző.
Ha őszinte akarok lenni Justinon gondolkoztam. Mégpedig azon, hogy miért ilyen bunkó sokszor. Mikor utána olvastam régebbi életét is szemügyre vettem. 
Régen egy életvidám, kedves és szellemes gyerek lehetett a leírtak alapján. Most viszont egy agresszív, beképzelt, arrogáns figura.
Megoldásokat kerestem miért ilyen és csak az jutott eszembe, hogy talán a hírnév elvakította. A sok pénz, a csillogás és az, hogy lányok milliói istenítik. Itt eszembe jutott az a mondata mikor bemutatkozott és biztosra vette, hogy őt mindenki ismeri.
Abba hagytam a gondolkozást mert vissza emlékezésem után éreztem, hogy arcomat elönti a forróság dühöm miatt.
Mivel aludni továbbra sem bírtam, lementem a nappaliba és beültem a TV elé. Nem sokáig néztem mert elnyomott az álom.

Másnap reggel riadtan ébredtem mert a késői fekvés miatt kicsit elaludtam. Arra már nem volt időm, hogy szokásos takarításomat elvégezzem ezért felöltöztem és már rohantam is a suliba. 
Épp csengőre értem oda de még nem volt bent a tanár. Szuper! Mondtam magamban és gondolatban vállon veregettem magam.
Bejött Mr. Boner és kezdetét vette a történelem óra.
Körülbelül az óra felénél jártunk amikor kopogtak a terem ajtaján. Mikor kinyílt az ajtó, egy nagydarab néger férfi lépett be. Mindenki azon törte a fejét, hogy ki lehet. 
- Jó napot!- köszönt udvariasan majd folytatta.- elnézést a zavarásért de egy Alex Morrison nevű lányt keresek.
- Ott űl.- mutatott rám Mr. Boner mire rám kapta mindenki a tekintetét.
- El kell őt vinnem mert Miss Mallette várja.- magyarázott a tanárnak míg én lassan pakolni kezdtem a dolgaimat táskámba.
Mivel Mr. Boner elengedett gyors léptekkel a kijárat felé mentem. Mikor kiértem egy nagy fekete autóhoz sétáltunk.
- Szia! Engem Kennynek hívnak! Még nem találkoztunk. Én vagyok a család testőre.- mutatkozott be udvariasan majd beszálltunk.
Útközben beszélgettünk és kiderült, hogy nagyon jó fej.
Mikor a házhoz értünk láttam, hogy Pattie bőröndjét húzza egy másik autóhoz. Kiszálltam és oda kocogtam hozzá.
- Szia Alex. Ne haragudj, hogy elrángattalak a suliból de hamarabb el kell elutaznunk. Remélem nem gond. Kenny itt marad veletek és ő mindent elmagyaráz majd!- mondta el gyorsan és közben berakta bőröndjét a kocsiba.
- Semmi gond de még nem szóltam az iskolában.- mondtam kicsit zavartan mire szavamba vágott.
- Ne aggódj azt én elintézem.- mondta nyugodt, magabiztos hangon. 
Ezután Kennyvel és Pattievel bementünk a házba, hogy megismerhessem a két lurkót. Még alig léptük át az ajtót már két kíváncsi szempárt láttam meg a konyha ajtó mögött bujdosni. Végig mértek, majd egy kicsit közelebb jöttek.Bemutatkoztam nekik és ők is nekem. Biztos jó lesz ez a hét mert jó gyerekeknek látszanak.
- Nekünk indulnunk kell. Akkor majd 1 hét múlva találkozunk. És érezd otthon magad.- jelentette ki Pattie fülig érő mosollyal.- JUSTIIIN- kiabált fel az emeletre.
Nem kellett sokat várni a sztárocska is megérkezett köreinkbe. Mikor meglátta a picurokat ledobta földre a táskáit, leguggolt és széttárta karját mire a picik futni kezdtek.
Alig hittem a szememnek, hogy tud kedves is lenni. Sokáig ölelgette, puszilgatta őket majd mikor felállt felém vette az irányt.
- Nagyon vigyázz rájuk mert ha bármi bajuk lesz...- nem fejezte be mondatát. Na eddig tartott a kedvessége viszont ez a fenyegetőzés most nem ütött annyira szíven hisz csak aggódik a testvéreiért.
- Ne félj vigyázni fogok.- mondtam és ránéztem a gyerekekre, hogy kerüljem tekintetét. 
Ahogy ezt kimondtam dudálásra lettünk figyelmesek. Mindenki kiment. Én fogtam Jazmynt Kenny pedig Jaxont.
Míg láttuk őket végig integettünk majd bementünk. Kennyvel besétáltunk a konyhába ahol én vacsorát csináltam míg ő elmondott mindent amit tudnom kell. 
Megfürdettem és megetettem a srácokat majd felvittem őket aludni. Bár gyönyörű szoba volt nekik berendezve rángatták a nadrágom és kérleltek, hogy hagy aludjanak Justin szobájába. És mivel én nem vagyok semmi jónak az elrontója megengedtem nekik. Úgyis mindene a két tesója akkor ez még bele fér.
Befeküdtek ketten az ágyba én pedig olvastam nekik egy mesét. Mire vége lett be is aludtak és édesen szuszogtak egymás mellett. Óvatosan akartam kijönni nehogy felébresszem őket. De mivel ügyetlen vagyok sikerült neki mennem az asztalnak ahonnan kiesett valami. 
Mikor lenéztem és felvettem elkapott a kíváncsiság.....