13. rész.
Oda szaladtam az ajtóhoz és mikor kinyitottam tátva maradt a szám is. Egy hatalmas rózsacsokrot láttam meg. Majd elkezdett mozogni és nehezed de kibújt mögüle egy futár srác.
Át vettem a csokrot és elköszöntem tőle. Bevittem a konyhába és vázába tettem. Ahogy gyönyörködtem benne- mert tényleg csoda szép volt.- észre vettem egy borítékot a rózsák közé rejtve.
Kinyitottam és fülig pirultam. A boríték tartalmazott egy képet amin Justin egy szívet formál a kezével, és egy kis kártyát amin ez állt:
" A világ leggyönyörűbb lányának. Boldog vagyok, hogy az enyém vagy! Remélem tetszik.
Csókol szerelmed: Justin <3! "
Ez nagyon felesleges kérdés, hogy tetszik-e. Valahányszor elmentem mellette mindig odanéztem és mosolyogtam.
Órámra pillantva szemeim tágra nyíltak mivel 30 percem van, hogy oda érjek Justinékhoz. Ruhámmal most nem foglalkoztam csak hajamat fésültem át és kötöttem lófarokba. Amint kész lettem rohantam ki és szerencsére gyorsan tudtam fogni egy taxit.
Mikor megérkeztünk kiszálltam és az ablakon dobtam be a pénzt. Épp kopogni akartam amikor Pattie kinyitotta előttem az ajtót és sikeresen fejbe vágtam.
-Jó isten! Ne haragudj! Nagyon sajnálom!- megijedtem mert nem tudtam, hogy fog reagálni.
- Semmi baj. Nem tudtad, hogy kifogom nyitni az ajtót.- nevette el magát az előbb történteken és kezét elvette arcáról amin szerencsére nem látszott semmi.
Mikor beljebb mentem megláttam Justin is aki az ajtó félfának támaszkodva röhögött.
Neki talán vicces volt, nekem azonban cseppet sem.
- Én megyek és teszek az arcomra egy kis jeget.- mondta Pattie és a konyha felé indult.
Ahogy eltűnt a látóterünkből Justin közeledni kezdett. Én féltem mert ha tényleg el akarja titkolni egy ideig a kapcsolatunkat akkor nem éppen a legjobb módszert választja. Teljesen közel jött hozzám és fülembe súgta.
- Te megakarod ölni a leendő anyósodat?- mondta nevetéstől fulladozva.
Egy dolog csapta meg a fülemet: " anyós ". Még csak pár órája, hogy hivatalosan együtt vagyunk és már ilyeneket mondd? Ennyire előre tervezne?
El hessegettem ezt a gondolatot és én is nevetni kezdtem mert gondolom poénnak szánta.
Ezután még közelebb jött ami már szinte lehetetlen volt és számhoz hajolt de én eltoltam magamtól.
- Ezt most nem szabad! Ha jól emlékszem pont te mondtad, hogy tartsuk titokba egyenlőre ezt az egészet.- úgy láttam vette a lapot mivel le hajtott, szomorú fejjel távolodni kezdett.
- Igazad van csak nehéz kibírni ha itt vagy a közelemben.- simított végig derekamon amitől kirázott a hideg.
- Nekem is de valahogy menni fog.- biztattam.
Rövid csevejünk után elindultam dolgomra magára hagyva Justint.
Pár órával később
Mikor végeztem mindennel hallottam, hogy Justin és Pattie a konyhában vannak így bementem elköszönni tőlük.
- Én végeztem- dugtam be fejem a konyhába.- holnap majd találkozunk.- köszöntem el és intettem egyet kezemmel.
- Várj Alex!- szólt vissza Justin.- nincs kedved maradni vacsorára?- ez a srác nem bír a vérével és nagyon vékony jégen táncol.
- Áh nem. Nem szeretném megzavarni a családi együttlétet.- mondtam és éreztem, hogy arcom vörösödni kezd mivel én tudtam az igazi okot, hogy miért marasztal.
- Én is benne vagyok!- szólalt meg Pattie.- most legalább meg tudom hálálni a multkori finom ebédet.- mondta és láttam ahogy Justin erősen bólogat anyja háta mögött közben pedig féloldalasan mosolyog.
Gondolkoztam pár másodpercet majd válaszoltam.
- Akkor köszönöm elfogadom a meghívást.- mondtam és mikor Pattie elfordult szúrós szemeket meresztettem Justinra.
- Remek. Akkor légyszi terítsetek meg Justinnal.- adta ki az utasításokat.
Én a tányérokat vittem Justin pedig a többi eszközt. Terítés közben nem beszéltünk csak verbálisan kommunikáltunk. Szeméből mindent ki tudtam olvasni ahogy ő is az enyémből.
Miután végeztünk a vacsora is kész lett. Mindannyian leültünk az asztalhoz. Én persze megvártam míg Justin leült és vele szembe foglaltam helyet, hogy nehogy mellém akarjon ülni.
Elkezdtük a kajázást és mindhárman csendben voltunk. Eleinte nem is volt semmi gond de aztán Justin megint vicces akart lenni és a határokat feszegette, ugyanis elkezdte az " asztal alatt ismerkedést ".
Mikor lába hozzáért combomhoz ijedtemben felsikoltottam mire Pattie kezében megállt az evőeszköz, Justin pedig úgy tett mintha semmiről nem tudna.
- Valami baj van?- kérdezte Pattie.
- Ja...semmi..csak...csak- gondolkoztam mit is mondhatnék.- csak begörcsölt a lábam. De már jobb.
- Értem.- mondta Pattie majd rám mosolygott és folytatta az evést.
Justin megint alig bírta ki nevetés nélkül és csodáltam, hogy Pattie még nem kérdezett rá, hogy mi ilyen szórakoztató.
Miután végeztünk segítettem elpakolni. Elköszöntem Pattietől de Justintól nem tudtam mivel időközben elpárolgott.
Elindultam a kijárat felé. A hatalmas vas kapuhoz érve az egyik bokorban mocorgást fedeztem fel és közelebb mentem mikor valaki berántott.
- Te nem vagy normális!- mondtam Justinnak nevetve.- egész este tiszta dinka voltál.
Ölébe ültetett.
- Így izgalmas.- kuncogott halkan.- de most már kaphatok egy csókot?
Nem válaszoltam csak szájára tapadtam és hosszú forró csókot leheltem arra.
Hát ennyi lenne most! Remélem tetszik. Nem volt egyszerű összehozni így az éjszaka közepén de csak kész lett. Remélem értékelitek az igyekezetemet és sok-sok komit hoztok nekem!!
Jó olvasást mindenkinek! <3
Úristen!Annyira tetszik!Annak viszont nagyon örülök,hogy ilyen közel vannak már most egymáshoz,és hogy Justin ennyire nem tud meglenni Jeninélkül.És hát az asztalos sztori...IMÁDOM!Siess a következô résszel! <3 : )
VálaszTörlésWáááááhhh *-* nagyon jo lett boccsi h az előző részekhez nem irtam komit de elment a net és igy nem tudtam -.-" de a rész nagyon tetszik és örülök h össze jöttek Justin-ék és kiváncsi vagyok h mikor fog rájönni Pattie XD hamar köviit :))
VálaszTörlésúú igenjó lett,nagyon teccik,kövit kövit :))
VálaszTörlés